Fiat126.hu - 2017. November 19. Vasárnap, Erzsébet napja van.
 

Cikkek - Fűtés javítása



Sokan sokfélét mondanak a Fiat 126 -os fűtéséről. A leggyakrabban mégis azt lehet hallani, hogy elégtelen, olyan mintha nem is létezne. Nos itt az ideje hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. :)


A Fiat 126 -os kétféle fűtési rendszerrel rendelkezik:

-állandó, mint pl a léghűtéses modelleknél,

-szabályozható ("kikapcsolható"), mint ami a BIS modelleknél van.


A léghűtéses modellek fűtéséről röviden:

a levegő fűtését a motor hűtésére felhasznált levegővel oldja meg a pók. Ez tulajdonképpen egy zárt rendszer, aminek 3 (91 -es modelleknél 4) pontja szolgál a fűtésre szánt levegő ki/belépésére. A fűtéshez használt levegőt a turbina szívja a motorburkolat alá. Ez történhet a két oldalsó légbeömlőn keresztül, illetve elvileg téli üzemmódnál a motortérből (91 -estől). A turbina a levegőt a zárt motorburkolat alá nyomja, ahol keresztülhalad a hengerek hűtőlamellái között. A felmelegített levegő innen két irányba távozhat: az utastérbe (télen ez a célunk), illetve üzemmeleg motornál a motortérbe (ha nyitva a termosztát ajtó).

A gondok akkor keletkeznek amikor ez a zárt rendszer megszűnik zártnak lenni. Ezért ha elégtelennek érezzük a fűtést, nagy valószínűséggel csak annyi a dolgunk, hogy ezt a rendszert újra egy egésszé állítsuk össze.


Mik is ezek a műveletek...?

-termosztát: a termosztát elengedhetetlen a normális fűtéshez. Ha rossz az elem illetve hiányzik a termosztát csapóajtaja (netán az beszorult), akkor eleve nem lesz normális fűtésünk. A termosztát feladata, hogy minél előbb üzemi hőmérsékletre segítse a motort. A fűtés szempontjából viszont azért hasznos, mert amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletet, de már elég meleg levegő áll rendelkezésre, azt csak és kizárólag az utastérbe fogja nyomni. Világosabban: a termosztát ajtó nyitásáig előfűti az utasteret, és az ajtó nyitása után már csak mintegy szinten tartja a meleget. Maga a termosztát 800-1300Ft körül mozog, a „legdrágább” elem ami a normális fűtéshez kellhet.

-összekötő gumicső: a termosztát házat köti össze a kardánalagút végén található csővel. Mindkét végén egy bilincs található.

-fém cső: a gumi összekötő és a kasztni között található. Szintén nem árt ha egészben van... :)

-kardánalagút: lehetőleg legyen egészben. Ha szét van rohadva, a fene megette az egészet.

-kardánalagút végét lezáró csapóajtó: inkább az 1989 -es modellektől jelent gondot. Szokás szétbarmolni (vagy hagyni szétesni) hogy a rudazat ne működjön, nyáron „ne fűtsön”.


A felsoroltakon kívül van még pár gyenge pontja a rendszernek.

Azokon a modelleken ahol a csomagtartóban fellelhető a szellőzőventillátor helye, az idővel szétkopó alkatrészek miatt a csapóajtó nem zár le teljesen, ezért a csomagtartóban menet közben feltorlódó levegő átbillenti az ajtót (ha nincs ott a venti), így az utastérbe betódul a hideg levegő. Mivel ez egy csatornába kerül a fűtött levegővel, természetesen annak a hatásfokát is elég szépen lerontja. A legegyszerűbb módszer, ha télire a csomagtartóban lévő nyílást lefedjük. Emeljük ki a lyukat takaró rácsot, majd úgy rakjuk vissza, hogy ez alá befogatunk valamit, ami lezárja. Pl kartonpapír nagyszerűen megfelel erre a célra (pokrócról is hallottam pl, de az az életben nem zár légmentesen).

Gondot okozhat ha a műszerfal mögött, a tűzfalon a kábeleknek vágott lyukra passzoló gumi szigetelő elem hiányzik, vagy nem megfelelően lett visszahelyezve.

Még van olyan apróság, mint pl a gyújtógyertyák köré passzoló gumigyűrű. Ennek elvileg annyi haszna van, hogy nem engedi elszökni a motor hűtésére szánt levegőt a gyertyáknál. No nem arról van szó hogy sok eltávozna ott, de egy kis plussz. :)


Aki idáig eljutott, és ezek alapján megcsinált mindent, annak mostanra valószínűleg príma kis fűtése lett. Szót kell azonban ejteni azokról a megoldásokról is, amikkel felturbózzák a fűtést. Igaz ezek rendszerint olyan emberek pókjába kerül, akiknek nem teljes valamiért az eredeti fűtésük.

Jellemzően PC ventillátorokat szerelnek be, de szokás hajszárítókból kiszerelt ventit is berakni, de volt szerencsém benzinkályhával megturbózott pókhoz is, amit távirányítani is lehet. A távirányító szerepét egy Nokia 3310 -es mobiltelefon jelentette, aminek a rezgőmotor áramköre volt a „kapcsoló”. Nem nehéz kitalálni mire képes a rendszer: csak egy üzemkész SIM kártya, és csak fel kell hívni a pókot 5 perccel az indulás előtt, és mire leérünk, addigra meleg az utastér. Még lustábbak beállíthatják az ébresztőóra funkciót... :)

A ventillátorokat több helyre is be lehet építeni. Ezek közül pár ötlet: kardánalagút eleje / vége, végét lefedő trapéz lemez, stb.


A BIS fűtéséről röviden

a BIS a fűtést egy radiátorral oldja meg. A kardánalagúton keresztül két vízcső kúszik a csomagtérbe (mármint az elsőbe :) ). Az első szélvédő (menetirány szerinti) jobb oldalán a sarokban kapott helyet egy légbeömlő. Ezután foglal helyet a radiátor, majd a szellőzőventi. A fűtés üzemképes a venti nélkül is, de a venti nélküli fűtés csak nagyobb sebességnél jön meg.

Az igazi fűtést a szellőzőventi bekapcsolása jelenti. A venti kétfokozatú, az alacsonyabb fokozat a nyári szellőzésnél is áldás (mivel nem annyira zajos).

A radiátoros fűtés miatt kapott a BIS egy eltérő fűtéskonzolt. A felső karral lehet szabályozni hogy hova terelje a levegőt (szélvédő & műszerfal – vagy láb). A középső lezárja a friss levegő utánpótlást, a legalsó a radiátor vízcsapját szabályozza (zárás után még egy ideig meleget tol a szellőzőrendszer, ahogy a radiátor fokozatosan hűl le).



Előnyök és hátrányok – léges és vizes pókok:

sokan előszeretettel dícsérik a BIS fűtésrendszerét. Elviekben jóval hatékonyabb mint léges társáé, azonban ezt javarészt csak az első ülésen ülők érzik igazán. A BIS hátsó fele nem rendelkezik fűtéssel, hacsak nem a motortérből átszivárgó meleget nevezzük annak, ami tartósan nagy sebességű utazásnál jelentkezik (és inkább a hátsó csomagtérre korlátozódik). Ez azonban repkedő mínuszokban nagy nulla, a hátsó ülésen hagyott cuccaim rendszerint jó hidegek.

A léges pókok hátránya: a rendszer hiányosságai esetén a szélvédőig nem jut el semmi (max kevés hűvös levegő). Ha a rendszer jó, eljut a meleg a pók elejéig is, viszont az addíg megtett úton is végig fűt a levegő. Ez a gyakorlatban annyit tesz, a léges pók „fűtőteste” részben a kardánalagút is, ezáltal az utastér az elejétől a végéig fűtve van.


Ez az cikk azért íródott, mert sokan panaszkodnak a léges pók fűtése miatt. Az a pár ember aki az útmutatás alapján megcsinálta a fűtést, venti nélkül is meg van elégedve vele. Kellemes szerelgetést! :)

VadMacs, 2006.

Fórum

Partnereink



 

Képek

  • Hirdetés
    Hirdetés
  • Hirdetés
    Hirdetés
  • Hirdetés
    Hirdetés
  • Hirdetés
    Hirdetés
  • Hirdetés
    Hirdetés

Hirdetés