Fiat126.hu - 2017. Október 20. Péntek, Vendel napja van.
 

Az autó története


v2.2


 1972 -t írunk.

Az olaszországi Torinóban bemutatásra került a Fiat új kisautója, a Fiat 500 -ast felváltó Fiat 126 -os modell. Igaz a karosszéria új autót takart, de a motortérben az elődjétől örökölt motor dolgozott, némi módosítással. Az 594 cm3 hengerűrtartalmú motorral szerelt jövevény teljesítménye 16.9kW, közel 23LE.




Ez időtájt lengyelországban egy kisautó gyártásába szerettek volna belevágni, a kiszemelt modell végül a Fiat 126 -os modellje lett. 1971 -ben vásárolták meg a licencet, majd megkezdődött a gyártás helyszínének építése. A Bielsko Biala -i gyár mellett építettek egy új egységet Tychy -ben, e két gyár elnevezése lett Fabryka Samochodów Malolitrazovych (durva fordításban "Kis Hengerűrtartalmű Járművek Gyára"),azaz rövidítve: FSM.

 

1973 -ban indult meg Lengyelországban a gyártás.

A típus a Polski Fiat 126p jelzéssel rajtolt, eleinte sok olasz alkatrésszel. Ezeknek azonban hamarosan megkezdődött a pótlása lengyel alkatrészekkel, és a BIS modell bemutatásáig nem is nagyon változtattak ezen a gyakorlaton.

Az első modellek krómozott lökhárítóval, krómozott tanksapkával, 48 lyukú motorháztetővel, és a típus egyik „védjegyével”, a kúpos felnivel került forgalomba. A kisautó orrán a régi Polski embléma díszelgett, oldalán kis „jelvénnyel” (Licencja Fiat).

 

Apró mellékszál, de ugyanebben az évben „sógorék” megkezdik a Steyr-Puch 126 típus gyártását. Az osztrák gyárba -a Steyr-Puch 500-ashoz hasonlóan- a karosszéria import útján került, viszont a saját gyártású boxer motort kapott. A 643 cm3 hengerűrtartalmú erőforrás 18.5kW, közel 25LE teljesítményű. E típust viszont nem gyártották sokáig, ez és alacsony példányszáma miatt ritkaságnak számítanak.



A Steyr-Puch-nál nagyobb sikert futott be, a szintén 1973-ban megindult jugoszláviai gyártású Zastava 126 PGL típusjelű jármű. A Crvena Zastava gyárában készülő modellek érdekessége, hogy a lengyelországi ráncfelvarrások ugyanabban az időben a jugoszláviai modelleken is megjelentek. Bár belpiacon rendszeresen a három legolcsóbb autók között volt, mégsem volt igazán sikeres: inkább a 600-750-850-es Zastavát választották azok, akik kisautóra vágytak. Ezekhez az összes alkatrészt Jugoszlávián belül gyártották, így az alkatrész-ellátás is könnyebb, zökkenőmentesebb volt. Noha a 126 PGL -főleg a ráncfelvarrások után- igazi 80-as évekbeli Fiat életérzést adtak, az 50-es években tervezett Zastavák addigra már rég népautókká váltak. 


1975 -ben megkezdődik a „kispolszki” hivatalos hazai forgalmazása a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat által. Mai szemmel nézve hihetetlen, de ha valaki vásárolni szeretett volna, közel 1-2 év várakozás után került csak kézbe a hőn áhított autó. Korabeli újságok szerint az induló ára 80000Ft körül volt.

 

1976 -ban került bemutatásra az olasz változatnál a Personal 2 / Personal 4 típus.

A Personal 4 esetében több színvariáció is készült, a többitől eltérő kárpitozással. Dönthető támlás üléseket kaptak, és nyitható hátsó ablakot. Külsőre az egyik legismertebb egyedi alkatrésze a tolatólámpával egybeépített „szögletes” hátsó lámpa.

A Personal 2 egy a nevéből adódóan alapvetően 2 személyessé „degradált” kisautó lett. A hátsó ülések helyére egy fa padozat került, melyre könnyen elhelyezhetőek voltak csomagok.

Motorikusan itt jelent meg a 650 cm3-es (652) erőforrás. Külsőre megjelent az oldalsó „ütköző gumi”, és a műanyag lökhárító. A futómű 98 -as osztókörű felnik fogadására lett építve.

 A típust 1980 -ig gyártották, a termelés leállítása után már csak Lengyelországban készültek 126-os modellek.

 

1977 -ben történtek az első nagyobb változtatások a lengyel autóknál.

A sokrácsos motortér tető lekerül, vele együtt elöl a régi Polski embléma az oldalsó „jelvénnyel” együtt.

Megjelent itt is a 650 cm3 -es motor, és több típusjelzés is felbukkant:

 

-Polski Fiat 126p 650S (Special)

Dönthető üléstámla, kormányzár, szakaszos ablaktörlő, fényvédő sáv az első szélvédőn.

 

-Polski Fiat 126p 650L (Lux)

98-as osztókörű felnis futómű. A fékfolyadék fogyást és behúzott kéziféket visszajelző műszerfalat kapott. Dönthető támlás üléseket, külső-mechanikus feszültségszabályozós generátort is kapott. Továbbá nyitható hátsó oldalablakot is – ez azonban némileg eltér a későbbi modelleken megjelentektől. Ennek ugyanis a zárszerkezete alacsonyabban van az ablak képzeletbeli vízszintes középvonalától, így emiatt nem kompatibilis a későbbi modellekével.

 

-Polski Fiat 126p 650K (Komfort)

Műanyag lökhárítót kapott, és egy fekete „ütközőcsíkot” az oldalára. Ez a csík nem azonos a későbbi modelleken felbukkant díszléccel, és magasabban is van. Kényelmesebb üléseket, és műszálas kárpitot jellemzi. Poliuretán kormány borítás, és automata biztonsági öv járt még ehhez a modellhez.

 

-Polski Fiat 126p 650I (Hycomat)

Speciális kivitel, mozgássérültek részére. Kézi mozgatású a kuplung, gázadagolás, fékezés. Egyszerű, „félautomatikus” sebességváltás. Belül kapaszkodók vannak rendszeresítve, és némi hely az összecsukható kerekes széknek.

 

1984 -ben következett egy újabb módosítás, a 650E (E mint Economic).

Ezúttal a hengerfej kapott némi fejlesztést, a típus a Polski Fiat 126p 650E innentől.

Változtattak a hengerfej égésterén, illetve a vezérműtengelyen. A gyújtás már nem rotoros-osztófedeles, innentől parazitaszikrás (ikertrafós) a gyújtás.

 

1985 -ben bukkant fel a Face Lifting modell. 

Hazánkban ezek 1986 végén, 1987 elején jelentek meg. Jellemző rájuk, hogy nem egyszerre történt a ráncfelvarrás, hanem folyamatos átmenettel.

A kasztnin szélesebbek lettek a kerékívek. Új műszerfalat kapott, a műszerfalba kerültek beépítésre a kapcsolók is. Az utastérben változott a fűtéskonzol. Eredetileg itt jelent meg a behúzómágneses („kulcsos”) indítás, és a generátor is, de a hazánkba érkezett modelleknél ez csak 1989 -től lett általános.

A tűzfalon megjelent egy nyílás a párátlanító ventilátor számára, mely opcionális felszerelés volt. A hazánkba került gépeken sem volt, de utólag is könnyedén beszerelhető, ugyanis az elektromos rendszer elő van készítve. A légbeömlő a vízszintes csíkozású helyett ferde csíkozású lett, mérete ugyanaz maradt. Itt jelent meg az oldalsó díszléc is, ami az Elegant modellekig része maradt a kisautóknak.

 

1987 -ben kezdte meg pályafutását a hazánkban csak „vízhűtéses kispolszki” névre keresztelt modell.

Típusjelzése a Fiat 126 BIS lett. Ezúttal elmaradt a „Polski” jelzés, a kisautó immáron elsőként kapta meg a Fiat eredeti emblémáját, annak ellenére hogy Lengyelországban készült. Ez idő tájt a Fiat közeledni kezdett az FSM gyárakhoz, aminek évekkel később az lett a vége, hogy a két FSM gyáregység 100%-osan a Fiat tulajdonába került (jelenleg Fiat Auto Poland néven léteznek). Ennek a kezdődő együttműködésnek az első „gyümölcse” a BIS.

 A 126 -os családon belül itt történt a legtöbb módosítás, szám szerint körülbelül 800 ponton tér el a hagyományos modelltől. A motor 704 cm3 hengerűrtartalmú lett. A 26 LE teljesítményével a „legerősebb” is egyben, a papírforma szerint. Az elvi alapja nagyjából a léghűtéses modellé, emiatt motorikusan több alkatrészük közös, vagy bizonyos mértékig kompatibilis. Ugyanúgy soros, két hengeres, láncvezérléses a motor, azonban a blokk kissé átalakult a vízhűtés miatt. Szárazon sajtolt perselyes a henger, rövid szoknyás a dugattyú. A hengerfej égésterét némileg módosították, elősegítve a kedvezőbb fogyasztást. Kéttorkú, gyorsítóval és emelt alapjárati üzemmóddal szerelt karburátort kapott. A gyújtást egy depressziós előgyújtás szabályozással toldották meg (bizonyos modelleken nincs ilyen). A hűtőrendszert teljes egészében a kisautó hátuljában rejtették el, a fűtőradiátor az első csomagtartóban kapott helyet.

A fekvő motor lehetővé tette egy hátsó (második) csomagtér kialakítását. Ennek megfelelően a hátsó ülések előre dönthetők, és gázteleszkópos felfelé nyíló hátsó (harmadik) ajtót kapott. A hátsó ajtón bizonyos modelleken egy ablaktörlő is helyet kapott, ezeken a modelleken tartozék a nyitható hátsó ablak is. Automata biztonsági övet, dönthető támlás ülést, fogasléces kormányművet kapott, valamint egy megnyújtott, hosszabb áttételű differenciálművet. 13” -os lemezfelnik tömlő nélküli, 135/70 R13 -as gumikkal. Karosszéria elemek vonalát követő, jellegzetes lökhárítók a különös ismertetőjele.

 

 E típust 4 évig 1991-ig gyárották. Megközelítőleg 200.000 - 400.000 db körüli mennyiség készült, a legtöbb példány Olaszországban, Németországban, valamint az Egyesült Királyságban került eladásra. A típus veszte a kis helyre bezsúfolt motor lett – ironikus módon pont az, ami a legnagyobb előnye is (lásd hátsó csomagtér). A kis helyen nehézkes egy sor dolgot szerelni (pl karburátor), valamint némileg körülményesebb kiemelni az erőforrást a helyéről.

 Hazánkba újonnan nem érkezett egy példány sem. A hazai utakon futó pár száz darabos állomány java része Olaszországból került be, magánimport keretében (részben emiatt hiszik sokan, hogy olasz gyártmány). Ezen autók legtöbbje az akkor még létező, úgynevezett „karosszéria csere” eljárással került honosításra. Ennek lényege, hogy régi autók „papírjaira” ültették az import gépeket, így ezek vicces módon „Polski Fiat 126p”, „650E” (vagy hasonló) típusjelzéssel szerepelnek a forgalmijukban, sokszor eléggé lehetetlen gyártási évvel (nem ritka az 1976-1979 -es évjáratú hazai BIS – természetesen közük nincs ehhez az évhez). Amennyiben egy ilyenünk van, netán megfosztva az adattáblájától, támpontunk egyedül az ablaküvegek kódja lehet, feltéve hogy nem cserélték őket a múltban.

További információk a BIS típusról a Tudásbázis című cikkben olvashatók.

 

1988-ban jelent meg a nagy légbeömlő a léghűtéses kisautók oldalán.

 

1989-től érkeztek hazánkba a behúzómágneses indítóval szerelt, nagy légbeömlős gépek. Innentől tekinthető teljesen alaptartozéknak a generátor, a fűthető hátsó szélvédő, és a potméterrel szabályozható intervallumú szakaszos ablaktörlő. A korábbi behúzó kar helyére a „kardánalagút” végén lévő, csapóajtót záró/nyitó kar került, ezt a feladatot korábban a hátsó ülés előtti kis csap látta el.

 

1990 -től megjelenik a turbina csigaház tetején a kis ajtó (téli üzemmód), valamint a mágnesszelepes karburátor. Hamarosan kikerül az ablaktörlő ütemszabályzója, ismét a normál szakaszos mód kerül be.

 

1994 -ben jelent meg az újabb „face lifting”, az Elegant modell (EL). Immáron a léghűtéses modelleknél is elmarad a „Polski” jelzés, a Fiat 5 ezüst ferde csíkos emblémája kerül a helyére (elöl).

A karosszéria külsőleg a legnagyobb változást éli meg. Szögletek, törések tűnnek el, vagy  lekerekednek. A két oldalsó csík (bemélyedés), ami a kisautó oldalán végigfutott, nincs többé. A díszlécek lekerültek, helyette egy vékony csík maradt. Az első index bura füstszínű áttetsző gyárilag, az oldalsó kerek lett, és egy kasztni elemmel lejjebb került. A légbeömlő ismét a legelsőre hajazó kis méretű lett: vízszintes csíkozású, de nem teljesen ugyanolyan. Új, sokkal esztétikusabb műszerfalat (Veglia) kapott a kisautó, a kapcsolókat lekerekítették. A BIS -ből megismert első ülések kerültek bele, a kárpitozás ugyanúgy szövetes (csak nem foszlik szét, mint a BIS -féle). Változott a kormány (miatta a kormányoszlop vége is), valamint a műszerfal kárpit. Eltűnt az ajtókról a pillangó ablak, immáron egy egybefüggő ablak tekerhető le. A külső tükrök belülről állíthatók. A belső tükör, valamit a lökhárítók, hátsó lámpák a BIS -től örökölt darabok.

 Motorikusan alig változott valami, ami igen, az a gyújtáshoz kapcsolódik. Teljes egészében eltűnt a gyújtáselosztó ház, megszakítóstül, röppsúlyostúl, a helyére egy Marelli féle jeladós gyújtás került.

 Az Elegant modellek már javarészt a lengyel belpiacra készültek, ennek megfelelő színvonallal. A karosszéria vajmi kevés védelmet kapott, ennek köszönhetően gyakran jóval rosszabb állapotban vannak, mind az öregebb generációk tagjai.

 

1996 -ban „katalizátort” (neutralizálás) kap a kisautó, a típusjelzése ELX lesz.

A tartozékok között felbukkanik a hátsó biztonsági öv, első és hátsó üléseken fejtámlák. A gyújtás körül némi módosítás történt, tolóüzemi tüzelőanyag-elzáró rendszert kapott (cut-off modul).

 

Ezután egészen 2000 szeptemberéig (amikor befejeződik a gyártás) nem nagyon módosítanak rajta. Nevet váltogatnak (Maluch Town), majd az utolsó 2000 darab sorszámozottan készül el, gyűjtőnéven ők a „Happy End”. Az utolsó, világoskék színű darab 2000. szeptember 22 -én gördült le a gyártósorról, és a Lengyel Közlekedési Múzeumba került kiállítási darabnak. Méltó hely egy ennyi időn át gyártott típus utolsó példányának...



Különböző források alapján kb. 3.300.000 darab készült Lengyelországban. Az olasz autókkal együtt több, mint 4 és fél millió darabot gyártottak. Ezzel a darabszámmal Közép- és Kelet-Európában a Trabantot is megelőzve a legnépszerűbb kisautó lett a Polski Fiat 126.

 

Club126
 

Figyelem!!!
Jelen írás a Club126 tulajdonát képezi.
Tilos a szöveg egészét, vagy bármely részét a Club126 írásos engedélye nélkül másolni, azt máshol felhasználni!


Írta: VadMacs, KeMa

Felhasznált forrás, szakirodalom:
B.Jakubowski - T.Tomiczek: Polski Fiat 126
wikipedia.com
zastavaklub.hu

Fórum

Partnereink

Közelgő találkozók

Képek

  • Hirdetés
    Hirdetés

  • vinczy86
  • Hirdetés
    Hirdetés
  • Hirdetés
    Hirdetés

  • tomi76

Hirdetés