|
|||||||||
| |||||||||
|
Cikkek - Fûtés javításaSokan sokfélét mondanak a Fiat 126 -os fûtésérõl. A leggyakrabban mégis azt lehet hallani, hogy elégtelen, olyan mintha nem is létezne. Nos itt az ideje hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. :) A Fiat 126 -os kétféle fûtési rendszerrel rendelkezik: -állandó, mint pl a léghûtéses modelleknél, -szabályozható ("kikapcsolható"), mint ami a BIS modelleknél van. A léghûtéses modellek fûtésérõl röviden: a levegõ fûtését a motor hûtésére felhasznált levegõvel oldja meg a pók. Ez tulajdonképpen egy zárt rendszer, aminek 3 (91 -es modelleknél 4) pontja szolgál a fûtésre szánt levegõ ki/belépésére. A fûtéshez használt levegõt a turbina szívja a motorburkolat alá. Ez történhet a két oldalsó légbeömlõn keresztül, illetve elvileg téli üzemmódnál a motortérbõl (91 -estõl). A turbina a levegõt a zárt motorburkolat alá nyomja, ahol keresztülhalad a hengerek hûtõlamellái között. A felmelegített levegõ innen két irányba távozhat: az utastérbe (télen ez a célunk), illetve üzemmeleg motornál a motortérbe (ha nyitva a termosztát ajtó). A gondok akkor keletkeznek amikor ez a zárt rendszer megszûnik zártnak lenni. Ezért ha elégtelennek érezzük a fûtést, nagy valószínûséggel csak annyi a dolgunk, hogy ezt a rendszert újra egy egésszé állítsuk össze. Mik is ezek a mûveletek...? -termosztát: a termosztát elengedhetetlen a normális fûtéshez. Ha rossz az elem illetve hiányzik a termosztát csapóajtaja (netán az beszorult), akkor eleve nem lesz normális fûtésünk. A termosztát feladata, hogy minél elõbb üzemi hõmérsékletre segítse a motort. A fûtés szempontjából viszont azért hasznos, mert amíg el nem éri az üzemi hõmérsékletet, de már elég meleg levegõ áll rendelkezésre, azt csak és kizárólag az utastérbe fogja nyomni. Világosabban: a termosztát ajtó nyitásáig elõfûti az utasteret, és az ajtó nyitása után már csak mintegy szinten tartja a meleget. Maga a termosztát 800-1300Ft körül mozog, a „legdrágább” elem ami a normális fûtéshez kellhet. -összekötõ gumicsõ: a termosztát házat köti össze a kardánalagút végén található csõvel. Mindkét végén egy bilincs található. -fém csõ: a gumi összekötõ és a kasztni között található. Szintén nem árt ha egészben van... :) -kardánalagút: lehetõleg legyen egészben. Ha szét van rohadva, a fene megette az egészet. -kardánalagút végét lezáró csapóajtó: inkább az 1989 -es modellektõl jelent gondot. Szokás szétbarmolni (vagy hagyni szétesni) hogy a rudazat ne mûködjön, nyáron „ne fûtsön”. A felsoroltakon kívül van még pár gyenge pontja a rendszernek. Azokon a modelleken ahol a csomagtartóban fellelhetõ a szellõzõventillátor helye, az idõvel szétkopó alkatrészek miatt a csapóajtó nem zár le teljesen, ezért a csomagtartóban menet közben feltorlódó levegõ átbillenti az ajtót (ha nincs ott a venti), így az utastérbe betódul a hideg levegõ. Mivel ez egy csatornába kerül a fûtött levegõvel, természetesen annak a hatásfokát is elég szépen lerontja. A legegyszerûbb módszer, ha télire a csomagtartóban lévõ nyílást lefedjük. Emeljük ki a lyukat takaró rácsot, majd úgy rakjuk vissza, hogy ez alá befogatunk valamit, ami lezárja. Pl kartonpapír nagyszerûen megfelel erre a célra (pokrócról is hallottam pl, de az az életben nem zár légmentesen). Gondot okozhat ha a mûszerfal mögött, a tûzfalon a kábeleknek vágott lyukra passzoló gumi szigetelõ elem hiányzik, vagy nem megfelelõen lett visszahelyezve. Még van olyan apróság, mint pl a gyújtógyertyák köré passzoló gumigyûrû. Ennek elvileg annyi haszna van, hogy nem engedi elszökni a motor hûtésére szánt levegõt a gyertyáknál. No nem arról van szó hogy sok eltávozna ott, de egy kis plussz. :) Aki idáig eljutott, és ezek alapján megcsinált mindent, annak mostanra valószínûleg príma kis fûtése lett. Szót kell azonban ejteni azokról a megoldásokról is, amikkel felturbózzák a fûtést. Igaz ezek rendszerint olyan emberek pókjába kerül, akiknek nem teljes valamiért az eredeti fûtésük. Jellemzõen PC ventillátorokat szerelnek be, de szokás hajszárítókból kiszerelt ventit is berakni, de volt szerencsém benzinkályhával megturbózott pókhoz is, amit távirányítani is lehet. A távirányító szerepét egy Nokia 3310 -es mobiltelefon jelentette, aminek a rezgõmotor áramköre volt a „kapcsoló”. Nem nehéz kitalálni mire képes a rendszer: csak egy üzemkész SIM kártya, és csak fel kell hívni a pókot 5 perccel az indulás elõtt, és mire leérünk, addigra meleg az utastér. Még lustábbak beállíthatják az ébresztõóra funkciót... :) A ventillátorokat több helyre is be lehet építeni. Ezek közül pár ötlet: kardánalagút eleje / vége, végét lefedõ trapéz lemez, stb. A BIS fûtésérõl röviden a BIS a fûtést egy radiátorral oldja meg. A kardánalagúton keresztül két vízcsõ kúszik a csomagtérbe (mármint az elsõbe :) ). Az elsõ szélvédõ (menetirány szerinti) jobb oldalán a sarokban kapott helyet egy légbeömlõ. Ezután foglal helyet a radiátor, majd a szellõzõventi. A fûtés üzemképes a venti nélkül is, de a venti nélküli fûtés csak nagyobb sebességnél jön meg. Az igazi fûtést a szellõzõventi bekapcsolása jelenti. A venti kétfokozatú, az alacsonyabb fokozat a nyári szellõzésnél is áldás (mivel nem annyira zajos). A radiátoros fûtés miatt kapott a BIS egy eltérõ fûtéskonzolt. A felsõ karral lehet szabályozni hogy hova terelje a levegõt (szélvédõ & mûszerfal – vagy láb). A középsõ lezárja a friss levegõ utánpótlást, a legalsó a radiátor vízcsapját szabályozza (zárás után még egy ideig meleget tol a szellõzõrendszer, ahogy a radiátor fokozatosan hûl le). Elõnyök és hátrányok – léges és vizes pókok: sokan elõszeretettel dícsérik a BIS fûtésrendszerét. Elviekben jóval hatékonyabb mint léges társáé, azonban ezt javarészt csak az elsõ ülésen ülõk érzik igazán. A BIS hátsó fele nem rendelkezik fûtéssel, hacsak nem a motortérbõl átszivárgó meleget nevezzük annak, ami tartósan nagy sebességû utazásnál jelentkezik (és inkább a hátsó csomagtérre korlátozódik). Ez azonban repkedõ mínuszokban nagy nulla, a hátsó ülésen hagyott cuccaim rendszerint jó hidegek. A léges pókok hátránya: a rendszer hiányosságai esetén a szélvédõig nem jut el semmi (max kevés hûvös levegõ). Ha a rendszer jó, eljut a meleg a pók elejéig is, viszont az addíg megtett úton is végig fût a levegõ. Ez a gyakorlatban annyit tesz, a léges pók „fûtõteste” részben a kardánalagút is, ezáltal az utastér az elejétõl a végéig fûtve van. Ez az cikk azért íródott, mert sokan panaszkodnak a léges pók fûtése miatt. Az a pár ember aki az útmutatás alapján megcsinálta a fûtést, venti nélkül is meg van elégedve vele. Kellemes szerelgetést! :) VadMacs, 2006. |
|
|||||||
Copyright © Fiat126.hu. Powered by ModulWeb. Designed by nyuszy. |